Adat
Irat
Információ
mentorblog
AdatIratInformáció
2024. szeptember 4.
A Digitális Védelmi Mentorprogramok ötven témakör szerint részletezik a digitalizáció kockázatait, az ezekből eredő veszélyeket és a megoldási, elkerülési, kockázatkezelési lehetőségeket.
A Belügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján Eőry Csaba Örs adatkezelési szakember ezekből említett néhány olyan témát, amelyek a gyermekeket és a fiatalokat közvetlenül érintik a felügyelet és korlátozás nélküli digitáliseszköz- és internethasználat során az iskolákban (is):
A fiatalok most tanulják az offline analóg életet, a társadalom és a világ működését.
Hogyan is tudnának önállóan jó és felelősségteljes döntéseket hozni egy virtuális világban önmagukról, társaikról, családjukról, ismerőseikről, ha sokuk még az iskolába sem mehet el szülői kíséret nélkül, mert féltik őket?
Az okoseszköz-rendelet az iskolákban a szabad és korlátlan digitáliseszköz- és internethasználatot tiltja meg, és a szabályozott, célhoz kötött, tanulási célú felhasználást támogatja.
A sajtótájékoztatóról az MTI készített összefoglalót.
2024. augusztus 28.
A kijelző csupán a kirakat egy részlete.
A digitalizáció kockázatos!
Az internetes és telefonos csalások, az online zaklatás, megtévesztés és átverés csak az első káros tünetei annak a digitális társadalmi helyzetnek, amelybe a civilizált emberiség került az elmúlt két évtized alatt. Az ilyen és hasonló veszélyek felismerése és kivédése csupán tüneti kezelés, amely nem oldja meg a fenyegetések ismétlődésének problémáját.
Szemléletváltásra van szükség.
A digitalizáció három súlyos kockázat megjelenését eredményezte az elmúlt években. Ez a három kockázat
Ezeket a kockázatokat mindenkinek, aki digitális eszközöket és online szolgáltatásokat használ, meg kell ismernie, és föl kell készülnie a kezelésükre ahhoz, hogy a mindennapok digitalizációja se most, se évekkel később ne okozzon súlyos és elkerülhetetlen személyes nehézségeket a virtuális vagy a valós világban.
A felkészülés tudatosítással, gyakorlati döntések meghozatalával és konkrét lépések megtételével jár. Nem biztos, hogy egyszerű lesz.
Huszonöt év adatkezelési, adatfeldolgozási és adatvédelmi tapasztalattal, továbbá több szakirányú képesítés tudásanyagának felhasználásával állítottuk össze a Digitális Védelmi Mentorprogramokat.
Ezek a programok
segítik a felkészülést a tudatos digitális életvitel kialakításához.
Amint kialakul a jelen lévő kockázatoknak megfelelő személyes szemléletmód, azonnal fontossá válik a család, a barátok, az ismerősök és a közösségek digitális biztonsága is. A szemlélethez társuló megszerzett tudás egyaránt választ ad az egyéni, a családi és a közösségi kihívásokra.
Kapcsolatfelvétel
Eőry Csaba Örs adatkezelési szakember és mentor az idei eSignDay rendezvényen is a digitalizáció kockázatairól tartott előadást, amely a YouTube-on is megtekinthető:
2024. július 5.
2024 szeptemberéig a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara egy támogatott projekt keretében a vármegye vállalkozásai számára szakértői, tanácsadói támogatást tud nyújtani az alábbi szakterületeken.
A tanácsadók díjának finanszírozása a vármegyei Kamara és a Magyar Kereskedelmi Iparkamara között fennálló VF/44/5/2023_BKMKIK támogatási szerződés alapján történik, így a vállalkozások számára néhány órás alapszintű tanácsadás díjmentesen vehető igénybe.
Szakterületek:
valamint az egyéni igények alapján lehetőség szerint további szakterületeken is.
Azok számára, akik röviden leírják a megoldandó problémát, és megadják elérhetőségeiket, a vármegyei Kamara igyekezni fog megtalálni a megfelelő kamarai szakértőt, aki keresni fogja Önöket.
Az alábbi linkre kattintva válaszában jelezheti, hogy milyen szakterületen igényli tanácsadó bevonását:
( A Kamara által alkalmazott igénybejelentő űrlap tartalma sajnos nem védett, ezért kérjük, hogy lehetőség szerint kizárólag nyilvánosan is elérhető személyes adatokat adjanak meg! )
A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a támogatást a rendelkezésre álló keret erejéig, a jelentkezés sorrendjében és a tanácsadók rendelkezésére állásának függvényében biztosítja.
A tanácsadás igénybevételének határideje 2024. szeptember 25.!
Forrás: Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
2024. május 15.
„A tömegtájékoztatás 58. világnapja alkalmából tegnap délelőtt élő kerekasztal-beszélgetésben vettem részt az EWTN Magyarország (katolikus televízió) budapesti stúdiójában az internetes biztonságról.
Köszönöm a témafelvetést és a részvételi lehetőséget, mert úgy látom, hogy az internetes digitális világ rendszerszintű személyes kockázatairól még mindig keveset hall, keveset tud a társadalmunk.
Az egy dolog, hogy milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a biztonságunkért, az is egy dolog, hogy miként kezeljük, hogyan fogyasztjuk az interneten közzétett írott és audiovizuális tartalmakat, de az is egy igen fontos szempont, hogy az online tér üzemeltetői, a részünkre szolgáltatásokat nyújtó üzleti szektor a rólunk megszerzett személyes információkat hogyan és milyen célra használja föl, kik számára teszi magánéletünk információmorzsáit hozzáférhetővé.
Ezt — bármennyire szeretnénk — nem tudjuk nyomon követni!
Ahogy az offline világban nem adunk át ellenőrizetlen, ismeretlen személyek számára fontos, bizalmas adatokat tartalmazó írott dokumentumokat, fényképeket, iratokat, mert évszázadok alatt kialakult jól felfogott érdekünk azok titokban tartása, ugyanígy kellene vigyáznunk az online térben is a birtokunkban lévő, rólunk és másokról szóló bizalmas információk védelmére, biztonságos kezelésére!
Te is állítsd párhuzamba az offline szabályaidat és az online szokásaidat!
Amit analóg környezetben nem adsz ki magadról, online se oszd meg senkivel!
Az ismerőseidért, a kapcsolataidért pedig ugyanúgy felelős vagy, mint önmagadért!
LEGYÉL TE IS MEGBÍZHATÓ!
Én ebben tudok Neked (is) segíteni.” (Forrás: Linkedin, Eőry Csaba Örs)
Négy nézőpont egy órában.
2024. május 2.
A PP Konferenciaközpont rendezvényén, a Digitális iroda – 2024 konferencián vezérigazgatónk is előadást tartott a digitalizáció három kockázatáról:
Ezeket a kockázatokat minden vállalkozásnak és magánembernek kezelnie kell. Ebben segítenek a Digitális Védelmi Mentorprogramok, a beszélgetések, a tréningek, amelyek a veszélyek elkerülésére is fölkészítik a résztvevőket.
A tudatos szemléletformálás értékteremtő előnyei 16 percben.
2024. április 22.
A személyes felelősségvállalás mindennél fontosabb!
Felelősek vagyunk önmagunkért, és mindenkiért, akikkel a fizikai és a digitális online térben kapcsolatban vagyunk.
Személyes adatokat kezelünk, és nem mindegy, hogy ezek kikhez jutnak el.
Ismerőseink, szeretteink biztonsága rajtunk is múlik!
„Amikor egy közösség tagjaként megosztjuk a többiekkel a ránk vonatkozó egyéni információkat, mindig érdemes végiggondolni, ha kell, utánanézni, hogy milyen úton-módon, milyen eszközök használatával tesszük ezt meg. Elsősorban nem az adatbeviteli eszközre gondolok, hogy számítógépről vagy okostelefonról, vagy éppen papíron adjuk-e át a személyes adatainkat, sokkal inkább arra, hogy melyik online felületen, melyik szolgáltató rendszerében, milyen tárhelyre vagy nyilvántartásba történik az adatbevitel.”
Eőry Csaba Örs adatkezelési szakember és mentor ismét a PodcastJam vendége volt.
Beszélgetés a felelősségvállalásról 25 percben.
2024. április 19.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság meghívására a győri Széchenyi Egyetem stúdiójában beszélgettünk a digitalizáció és az internet kockázatairól, veszélyeiről, ezek felismerésének és elkerülésének lehetőségeiről.
Ha az adatkezelési szakember magándetektív, akkor az információszerzés a szakmája, ezáltal az adatok gyűjtésének módszereit is jobban ismeri, mint sok más internetfelhasználó, ebből eredően több ötlete van a személyes biztonság megőrzésére.
Kockázatok, veszélyek, esetek, példák, védelmi lehetőségek 49 percben.
2024. április 15.
Dr. Gerő Péter a Szia, Tanár Úr! című műsorban Eőry Csaba Örs adatkezelési szakemberrel és mentorral beszélgetett a digitalizáció és az internet kockázatairól, veszélyeiről, és a személyes biztonság megteremtésének lehetőségeiről.
Kérdések és válaszok 54 perben.
2024. április 5.
Az internet nem egy biztonságos természeti erőforrás. A digitális eszközeink nagy része azonban ezt használja.
Ezekről beszélgettünk a BusinessJam újságírójával az alábbi podcastben.
2024. március 22.
„A közösségi adatkezelés nem gyerekjáték, hiszen a személyes adatainkkal való visszaélés veszélybe sodorhatja magánéletünket, végső soron emberi méltóságunkat is veszélyeztetheti. De hogyan tudunk felelősséget vállalni valaki személyes adataiért, és miképpen ellenőrizhetjük azt, hogy a másra bízott adatainkat biztonságosan kezelik? Mit várhat el a szülő egy oktatási intézménytől, és biztonságban vannak-e az adataink egy közösségi-média felületen? Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakemberrel, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatójával arról beszélgettünk, hogyan óvhatjuk gyermekeinket és saját adatainkat a közösségi adatkezelés során.”
„Amikor egy közösség tagjaként megosztjuk a többiekkel a ránk vonatkozó egyéni információkat, mindig érdemes végiggondolni, ha kell, utánanézni, hogy milyen úton-módon, milyen eszközök használatával tesszük ezt meg. Elsősorban nem az adatbeviteli eszközre gondolok, hogy számítógépről vagy okostelefonról, vagy éppen papíron adjuk-e át a személyes adatainkat, sokkal inkább arra, hogy melyik online felületen, melyik szolgáltató rendszerében, milyen tárhelyre vagy nyilvántartásba történik az adatbevitel.”
„Ha ezeket az adatokat a jelentkezés során például egy ingyenesen elérhető Google Űrlapon keresztül kérik be, a személyes adatok bizalmassága és védelme nem biztosított, az adatkezelés jogsértő lesz.”
„Ha mi magunk kezelünk közösségi adatokat, (…) az adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint az érintettek megfelelő tájékoztatásának kötelezettsége és felelőssége minket terhel.
Ez komoly felelősségnek hangzik, és valóban az is. Az érintettek élő emberek, akik az életük egy kisebb-nagyobb részét, saját személyiségük jellemzőit bízzák ránk, és ezt a bizalmat emberileg is és jogi megfelelés útján is meg kell tudnunk becsülni, amikor adatkezelésre vállalkozunk.”
„Nagyban megkönnyíti az említett védelmi követelmények teljesítését, ha egy közösség a személyes adatok kezeléséhez nem közismert nagyvállalatok ingyenes szolgáltatásait veszi igénybe, hanem például egy tapasztalt magyar vállalkozástól bérel hazai online tárhelyet, majd a szükséges adatkezelési műveletekhez ezen a tárhelyen alakít ki saját szolgáltatásokat.”
„Én szinte mindenkinek ezt a megoldást javaslom, és nemcsak közösségeknek, hanem családoknak és kisvállalkozásoknak is, és igény szerint részt is szoktam venni ezek megvalósításában. A személyes adatok kezelése ilyen megoldással átlátható módon kézben tartható.”
„Amikor mi vagyunk az adatkezelők, akkor ezeket a követelményeket nekünk kell teljesítenünk, és nem szabad meglepődnünk, ha az érintettek ezeket el is várják tőlünk. A személyes adatokra úgy kell vigyáznunk, mint a pénzünkre vagy a lakáskulcsunkra. Ezeket sem bíznánk rá akárkire.”
„Más kérdés a digitális és az online eszközök használata az iskolákban. A szakmai tapasztalatom alapján kialakul személyes véleményem az, hogy a számítógépek, okostelefonok, tabletek, azaz a digitális infokommunikációs eszközök felelősséget önállóan vállalni tudó, döntésképes felnőttek számára készült eszközök, ugyanis a használatuk olyan kockázatokat és veszélyeket rejtenek, amelyek felmérése, reális értékelése és kezelése nem várható el azoktól a kiskorúaktól, akik a világ működésének alapvető összefüggéseivel sincsenek még tisztában.”
„Olyan példatárat és ötlettárat állítottunk össze és adunk át a hallgatóságnak, amelyek megismerésével gyakorlati tippeket kapnak a mindennapos tudatos döntéseik meghozatalához, és iskolás korú gyermekeik számára is elfogadható szokásokat és napirendet tudnak kialakítani, amely megvédi őket és a család többi tagját is a veszélyhelyzetektől és a biztonsági kockázatok hosszú távú káros következményeitől.
Emellett egyelőre nem találkoztam olyan óvodával és általános vagy középiskolával, ahol a kötelező felszerelés listáján vagy a tanszerjegyzéken szerepelne az okostelefon és az internetelérés. Ebből eredően sem óvodában, sem iskolában nem várható el a nevelők, pedagógusok részéről, hogy a kapcsolattartás mobil eszközökön történjen.”
„Nem szabad természetesnek venni azt, hogy a gyermekeknél saját okoseszköz van, amit iskolaidőben használnak.”
2024. március 1.
Élő telefonos interjúra kérte vezérigazgatónkat a Civil Rádió műsorvezetője a digitális személyvédelemről és a társadalmi digitalizáció kockázatainak és veszélyforrásainak felismerhetőségéről és megfelelő kezeléséről.
Hallgassa meg a beszélgetést: Tájékoztatás a Digitális Védelmi Mentorprogramok szerepéről és fontosságáról 10 percben!
2024. február 25.
„A személyes adatok védelme különösen fontos napjainkban, amikor a közösségi-médiahasználat és a mesterséges intelligencia térnyerése számos, eddig ismeretlen veszélyt és kihívást tartogat az életben. De miként kell tekintenünk a közösségi adatkezelésre, egyáltalán mik azok a szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venni? Honnan tudhatjuk, biztonságban vannak-e az adataink, ezen keresztül pedig mi magunk, és mire kell figyelnünk akkor, ha mi is adatkezelőkké válunk? A közösségi adatvédelemről Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakemberrel, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatójával beszélgettünk.”
„A személyes adatok révén ismerjük egymást, egymás személyiségét, véleményét, viselkedését, döntési motivációit. A rosszhiszemű emberek is mások ismertetőjegyeit — azonosítóit, szokásait — használják föl, csak ők éppen nyerészkedésre, károkozásra, kihasználva az áldozatok általuk megismert jellemzőit. Ezért kimondottan fontos, hogy a saját személyes adatainkat is és az ismerőseinkre vonatkozó egyéni információkat is kellően óvjuk, védjük, és soha ne engedjük át illetéktelen személyek birtokába.”
„Rokonok, ismerősök, barátok elérhetőségei, közös kirándulások alkalmával készített fényképek, videók, amíg kizárólag saját vagy szűk családi, otthoni célokat szolgál, általában egyéni megfontolás alapján, kellő körültekintéssel szabadon kezelhetők, de például az érintett személy vagy személyek engedélye nélkül nem tehetők közzé!”
„Az elmondottak alapján — hiszen a legtöbb ingyenes internetes szolgáltatás így működik — ezeken a platformokon nem biztosított az egymással megosztott információk bizalmassága, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a mai kornak megfelelően "le is hallgatják", elemzik az online beszélgetéseinket, üzeneteinket, adatcseréinket (…).”
„A személyre szóló reklámozás mellett arra is számítanunk kell, hogy a mesterséges intelligencia segítségével összegyűjtött személyes adatok birtokában — ezt a hasonlatot egy rendőrségi bűnmegelőzési előadótól hallottam — az online bűnözők az "adathalász" próbálkozások helyett hamarosan "mesterlövész" pontossággal fogják célba venni az általuk kiszemelt áldozatokat.”
„A digitális online világ nem egy biztonságos virtuális tér. Számos kockázata van, sok veszély leselkedik ránk, ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy az életünkben mire, milyen mértékben és hogyan vesszük igénybe.”
„Manapság sajnos a belátás helyett a megtapasztalás az, ami leginkább motiválja az embereket az éberségre, ezért is fontos, hogy már a nagybetűs Élet kezdetén, a fiatalok körében elkezdődjön a szemléletformálás, és az ő közösségeikben, az iskolában, a cserkészetben, a sportegyesületekben, a barátaik körében is azt lássák, azt tanulják meg, hogy a digitalizáció csak egy eszköz, egy hasznos, de kockázatos eszköz, amit ésszel és körültekintéssel szabad csak alkalmazni, mégpedig az egyén és a társadalom boldogulása érdekében.”
2024. január 17.
Több is van, és lesz is.
Az okostelefonok és az internethasználat terjedésével egyre több dolgot intézünk az online térben. A kapcsolattartáshoz, ügyintézéshez, adattároláshoz egyedi azonosítókat, önmagunkra vonatkozó egyéni információkat adunk meg az internetes alkalmazásokban, hiszen így lesz a tevékenységünk hozzánk köthető, a miénk, és így lesz a mi számunkra hasznos.
Az egyedi azonosítóinkat, az egyéni információinkat eleinte csak mi ismerjük. A digitális eszközök használatakor ezeket meg kell osztanunk egy-egy alkalmazással, egy vagy több szolgáltatóval, internetes szerverekkel ahhoz, hogy a célunkat, ami miatt az eszközt használatba vettük, el is érjük.
Ezzel a gyakorlattal néhány év alatt rengeteg csak ránk vonatkozó, minket azonosító információt, vagyis személyes adatot osztunk meg jónéhány ismeretlen szereplővel egy olyan virtuális, átláthatatlan számítógépes rendszerben, amely a világ minden pontjáról elérhető, és nem tudjuk, hogy valójában ki mihez fér hozzá, ki milyen általunk korábban megadott információt tud megszerezni rólunk. Csak ígéreteket kapunk a biztonságra, vagy még azt sem.
Ha távol lévő, számunkra ismeretlen emberek hozzá tudnak jutni olyan személyes adatainkhoz, amelyeket korábban azért írtunk be egy alkalmazásba, hogy valamilyen ügyet elintézzünk, valamilyen jogunkkal élni tudjunk vagy valamilyen kötelezettségünket teljesíteni tudjuk, akkor ezeket a tevékenységeinket ezek az ismeretlen emberek gond nélkül le tudják másolni, akár meg is tudják ismételni, vagy el tudnak járni a nevünkben, de másképp, már az ő saját érdekeik szerint.
Ez a visszaélési módszer nem más, mint a személyazonosság-lopás, amely eddigi életünk gyökeres felfordulását, akár mi magunk és szeretteink ellehetetlenítését, javaink eltulajdonítását, hitelességünk csorbítását, becsületünk elvesztését eredményezheti, visszafordíthatatlanul. Egy életre.
Az internet nem egy védett, állami közszolgáltatás, hanem üzletemberek profitorientált vállalkozása, amelyben mi felhasználók a pénzünkkel vagy életünk jellemzőivel fizetünk a kényelemért, a szórakozásért, a folyamatos kapcsolattartásért vagy a költségoptimalizálásért. Ráadásul a rendszer sérülékeny, aminek csak bizonyos részei és – a folyamatos technológiai fejlődés miatt – azok is csak bizonyos ideig tekinthetők biztonságosnak; és bizony bűnözők, bűnözői csoportok szintén használják tisztességtelen haszonszerzés érdekében, kihasználva a világméretű számítógépes hálózat azon jellemzőjét, hogy a szereplők és online tevékenységük mások által nagyrészt követhetetlen, láthatatlan, ellenőrizhetetlen. Ez a bűnözők számára igen tág mozgásteret biztosít, mert felkutatásukra és elszámoltatásukra sok esetben nincs technikai lehetőség.
Az internetes és telefonos csalások, átverések ennek a felvázolt helyzetnek a mai tünetei. A jövőben további, új tünetek is várhatók.
Mindig vannak és lesznek elterjedt és közismert, ugyanakkor újszerű és szokatlan módszerek is arra, hogy tisztességtelen internet-felhasználók embertársaik kárára gazdagodjanak, illetve arra, hogy számukra nemkívánatos személyek életét ellehetetlenítsék, őket zsarolással vagy fenyegetéssel más véleményre vagy más életmódra kényszerítsék, vagy akár az életüket veszélyeztessék.
Amíg az internet működik és bárki által elérhető, ezt a veszélyforrást nem lehet megszüntetni. A digitalizációval együtt járó kockázatokat azonban lehet csökkenteni, tudatos döntésekkel és megfontolt viselkedéssel a veszélyek jelentős része megelőzhető vagy elkerülhető. Ennek elsődleges és legfontosabb követelménye, hogy ne bízzunk vakon a digitális megoldásokban, vagyis ne tegyük saját magunkat és életünket kiszolgáltatottá elektronikai eszközeinknek és olyan, tőlünk független erőforrásoknak, mint az internet, az online szolgáltatások és szolgáltatók, valamint a mindezeket működtető elektromos áram.
A tudatos döntésekhez és a megfontolt viselkedéshez hasznos kiindulópontot szolgáltatnak a hatályos jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyv, az úgy nevezett infotörvény és az európai GDPR. Számos kockázatra és veszélyforrásra felhívják a figyelmet, és megoldási keretrendszert nyújtanak ahhoz, hogy mi felhasználók miként tudjuk magánéletünkhöz és emberi méltóságunkhoz kapcsolódó jogainkat érvényesíteni, illetve milyen szempontok mentén tudunk jó döntéseket hozni a személyes adataink, vagyis a kifejezetten ránk vonatkozó egyedi információk felhasználásáról, megosztásáról, védelméről, titokban tartásáról. Ennek tudatosításával saját életvitelünk védelme mellett egyúttal védeni tudjuk ismerőseink ránk bízott személyes adatait is, ha jogkövető állampolgárként nem szeretnénk felelőtlen viselkedésünkkel mi magunk veszélybe sodorni őket.
A kockázatok csökkentésének és a veszélyek elkerülésének különböző lehetőségeiről szólnak a Digitális Védelmi Mentorprogramok, amelyek mindegyike a „digitális személyvédelmet” helyezi középpontba, és célcsoportoknak megfelelően egyéni nézőpontból tárja fel a legfontosabb ismereteket és a megelőzés eszközrendszerét.
2024. január 5.
„Mit jelent a családi életben a kibervédelem? Különösen aktuális kérdés ez az ünnepek kapcsán, hiszen minden bizonnyal számos esetben lesz valamilyen okoseszköz a fa alatt. De ahogy dohányozni, drogozni, féktelenül bulizni sem engedünk egy tizenévest, minden felügyelet nélkül korlátlanul bolyongania sem szabadna a virtuális világban, ahol számos nehézség, megpróbáltatás és egészségre ártalmas veszély leselkedik rá. Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakembert és mentort, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogyan tehetjük a fiatalok életét és családunkat internethesználat szempontjából biztonságossá. Mert fontos, hogy az okos eszközök az életünket megkönnyítő használti tárgyak maradjanak, s ne lépjenek elő digitális családtaggá.”
„Manapság a kényelem a legerősebb mozgatórugó, és képesek vagyunk ennek mindent alárendelni. Egyre többen próbálnak mindent okoseszközön, vagyis egy zsebszámítógépen elintézni a napi bevásárlástól kezdődően a kapcsolattartáson át a családi programok megszervezéséig.”
„Az elmondott javaslatok megfogadásával nagy mértékben csökkenthető a fiókfeltörés és az átverés kockázata.”
„Először arra kell nekünk, felnőtteknek ráébrednünk, hogy a digitális eszközök és az internet rabszolgájává tudunk válni vagy már azzá is váltunk. A gyermekek és a fiatalok számára ez azért sokkal nehezebb feladat, mert születésüktől kezdve látják maguk körül ezeket az eszközöket, természetes számukra, hogy van internet, számítógép és okoskütyü.”
„Lássa a gyermek a családi élet minél több analóg és offline lehetőségét és eseményét. Attól, hogy sok kényelmi funkció rendelkezésre áll a virtuális világban, fontos, hogy a családtagok egymással a fizikai térben tartsák a kapcsolatot, és valódi, azaz ne virtuális élményeket gyűjtsenek együtt, vagy külön-külön maguknak.”
„A gyermekek sosem azzal azonosulnak, amit hallanak, hanem azzal, amit látnak. Magyarázhat a szülő napestig, ha a cselekedetei nem tükrözik a mondanivalóját, mert egy hiteltelen szóbeli üzenet nem fog eljutni a kamaszhoz, bármennyi időt szán is a szülő a tekintélyes magyarázatokra. A példamutatás minden szövegelésnél fontosabb!”
„Az online kapcsolattartás, a közösségi média, a chatprogramok vagy az e-mailezés nem olyan, mint egy szombat délutáni baráti összejövetel, ahol néhány ismerőssel sztorizgatunk, fényképeket nézegetünk, elmeséljük örömünket, bánatunkat, és mivel a szó elszáll, egy hét múlva már az a pár ember is alig emlékszik arra, hogy ki mit mondott pontosan. Az online világban mindennek nyoma van, minden visszanézhető, és már a közzététel utáni pillanatokban lemásolható, ellopható az információ.”
„A magánélet és a magántitok védelmét Magyarország Alaptörvénye és a magyar Polgári törvénykönyv is előírja, ebből eredően a digitális eszközeink segítségével tárolt és kezelt bizalmas személyes információkat nem másolgathatjuk tetszés szerint ismeretlen üzemeltetők ismeretlen helyeken, ismeretlen szándékkel üzemeltetett internetes szervereire!”
„Mindenkinek javaslom úgy kialakítani a család mindennapi életét, hogy különösebb hiányérzet nélkül mindannyian és együtt is bármikor vissza tudjanak vonulni „offline” világukba kikapcsolódni, pihenni, feltöltődni.”
2023. december 6.
Az internet varázslatos találmány. A ’90-es évek óta fejlődik, 25 éve terjed a civil szektorban. Gyors, szinte valós idejű információáramlást, globális elérhetőséget, gazdaságosabb ügyintézést biztosít. A felhasználó határtalan szolgáltatáskínálatból válogathat, és káprázatos élményekben lehet része. Ez csupa jó dolog! Szeretjük!
Azonban az internet, maga a világháló nem kötelező közműszolgáltatás, hanem üzleti vállalkozások terméke. Kétirányú csatorna, és a felhasználó nem csupán igénybe veszi, hanem a részévé válik. Ezért az online tevékenység kockázatokkal is jár, és komoly veszélyeket rejt.
A felhasználó, aki bármilyen számítógéppel vagy okoseszközzel kapcsolódik az internethez, azonnal adatgyűjtés, vizsgálat és elemzés tárgyává válik, és szinte azonnal árucikk lesz belőle. A szolgáltatók, akik az újszerű és varázslatos élményeket biztosítják, az online térbe belépő személyeket – és az ő digitális javaikat – hasznosítják üzleti céljaik eléréséhez részben vásárlóként, részben befolyásolható célszemélyként kezelve őket, akinek a viselkedéséről és ezen keresztül a személyiségéről igyekeznek a lehető legtöbb ismeretet összegyűjteni. Ez közvetlenül vagy közvetve, de pénzzé tehető, illetve hatalommá formálható.
A káprázatos élmények között megtalálható a papírmentes ügyintézés is. Azt hirdetik, hogy ez egyéni, közösségi és szervezeti szinten is előnyös. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az internet világa, a digitális eszközökkel létrehozott virtuális tér egy hatalmas bináris számhalmaz csupán, ami nullákból és egyesekből áll, semmi több. Amit digitalizálunk, azt virtualizáljuk, látszólagossá tesszük, ami egyet jelent a fizikai megsemmisítéssel. Digitalizálás után csak hinni tudjuk, hogy van vagyonunk, de igazából nincs. A számoknak – amiket elektronikus eszközeink útján ruházunk fel valamilyen jelentéssel – joghatást biztosítunk, és ezekre építjük társadalmunk működését.
Virtualizálás után már nincs kézzel fogható bizonyítékunk – pénzünk, orvosi vényünk, iskolai érdemjegyeink, ingatlantulajdonunk –, és csak bízni tudunk abban, hogy mindig lesz a digitális világ működtetéséhez szükséges áram, lesz szolgáltató, és lesz eszközünk, amelyekkel az életünkre vonatkozó – és reményeink szerint hibátlan – számhalmazt értelmezni tudjuk, és amikor éppen szükségünk lesz rá, képesek leszünk a bizonyítékunkat hitelt érdemlően megjeleníteni. Ezzel a gyakorlattal teljes mértékben kiszolgáltatottá válunk. Az életvitelünk már nem rajtunk múlik.
Szintén kockázatos, hogy az internetes ügyintézés, kapcsolattartás, beszélgetés, levelezés, adattárolás mind személyes adatok megosztásával jár. A felhasználó a tevékenysége során saját magáról is megoszt számos információt, akarva-akaratlanul, amelyek az ő személyére vonatkoznak. A szolgáltatók, akiknek az online felületeit, termékeit igénybe veszi, számára ismeretlen személyek, akikre sok esetben minden elvárás nélkül rábízza a saját bizalmas adatait és alkalmanként ismerősei magántitkait is. Az online rendszerek valódi működése láthatatlan, az adatok sorsa gyakorlatilag követhetetlen. Ez a polgári törvénykönyv alapján jogsértő, és emberileg felelőtlen gyakorlat. Az információ bizalmassága ugyanis nem garantálható, így a titok nem titok többé.
A leírtakból látható, hogy azokat a veszélyeket, amelyek elkerüléséről több szabvány és jogszabály úgy rendelkezik, hogy a védendő információ bizalmasságáról, sértetlenségéről és rendelkezésre állásáról folyamatosan gondoskodni kell, a digitális és virtuális világ szereplői, azaz mi magunk idézzük elő a felelőtlenül rövidlátó és könnyelmű döntéseink által vezérelt kényelmes és haszonleső tevékenységünkkel.
Jó hír viszont, hogy számos eszköz létezik a kockázatok csökkentésére, a veszélyek hatékony kerülésére, ezzel a digitális személybiztonság fokozására. Meg kell tanítani az embereket az internet tudatos és felelősségteljes használatára, ezzel a kockázatok és a lehetőségek valós tudásra alapozott mérlegelésére, a mindennapos apró, tudatos, egyéni preventív lépések fontosságára.
A digitális írástudás fejlesztése során az alapvető ismereteket az okoseszközök és a számítógépek világának emberi vonatkozásairól is át kell adni a felhasználóknak. Fejleszteni kell a tudatos döntési képességet is a kockázatok csökkentése, a veszélyek elkerülése és ezáltal a digitális személyvédelem érdekében. Ezt az edukációt szolgálják a Digitális Védelmi Mentorprogramok minden korosztály számára.
2023. november 29.
„Sokan csak legyintenek a digitális eszközökkel járó kockázatokra, míg mások be sem engedik gyermekeiket az online térbe, nem vásárolnak számukra digitális eszközöket. Van, aki szerint haladni kell a korral, míg mások úgy vélik, semmiről nem marad le egy gyermek, ha a napjait nem a digitális tartalmak töltik ki. Ahhoz azonban, hogy mindezekről józanul, a családunk igényeinek megfelelően dönteni tudjunk, fontos, hogy mi is tájékozottak legyünk a kérdésben. Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakembert és mentort, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatóját arról kérdeztük, milyen veszélyek leselkednek ránk, és milyen megoldások vannak a kezünkben, ha a családunk kibervédelméről van szó.”
„Minden online tevékenységünk nyomot hagy, amely nyomok nagy része később sem tüntethető el. Az egyre szaporodó nyomokból az idő múlásával mind könnyebben azonosíthatóvá válunk. A jelenleg ismert adathalász kísérletek rövid időn belül irányított és pontos támadásokká válnak majd, nagyrészt amiatt, mert az internetes tevékenységünkkel napról napra jobban megismerhetővé tesszük magunkat és a velünk kapcsolatban álló személyeket.”
„Az életünk virtualizálása azért is veszélyes, mert a kézzel fogható bizonyítékokat alakítjuk át látszólagos eszközökké, és ha nem figyelünk oda, egy idő után nem lesz a kezünkben semmi, amivel önmagunkat és eredményeinket igazolni tudjuk. Ha a gyermekünk a tanulmányai során nem kap papíralapú bizonyítványt, mi garantálja, hogy tíz év múlva egy továbbképzésen hitelt érdemlően be tudja majd mutatni az iskolai végzettségét és képesítéseit?”
„Az MI-k üzemeltetői azzal, hogy regisztrációhoz kötik az adott program használatát, meglehetősen részletes profilt tudnak alkotni az egyes felhasználókról, hiszen minden tevékenységüket, amelyet az MI-megoldással végeznek, a szolgáltatók személyhez kötötten eltárolják.”
„Az ilyen MI-megoldások jóhiszemű igénybevétele során a szervereken felhalmozódó, rengeteg személyes adatot tartalmazó ismeretanyag – talán éppen egy újabb MI által – akár az egyes felhasználók digitális hasonmásainak létrehozására is alkalmas lehet, amely később befolyásolásra, visszaélésre és adott esetben bűncselekmény elkövetésére is felhasználható lesz. Lehet, hogy csak évek múlva, de akkor már nem lesz rá ellenszer! Ez a kockázat most igényel fontos döntéseket.”
2023. október 5.
A digitális SZEMÉLYvédelem nem arról szól, hogy mit hogyan állíts be a szoftvereidben vagy applikációidban ahhoz, hogy az internetezés biztonságos legyen.
SOKKAL TÖBBRŐL SZÓL.
Onnan indulunk, hogy kell-e Neked egyáltalán digitális eszköz!
Nézzük meg, mi is a jelenlegi helyzet:
Az autóvezetés életveszélyes, ezért csak 17 éves kor fölött és vezetői engedéllyel megengedett.
Az alkohol mértéktelen fogyasztása életveszélyes, ezért 18 éves kor alattiak részére nem árusítható.
A drog tudatmódosító, fogyasztása egészségkárosító, függőséget okoz, ezért már a birtoklását is törvény tiltja.
A dohányzás káros az egészségre, függőséget okoz, ezért 18 éves kor alattiak nem vásárolhatnak dohánytermékeket.
Most tervezik az energiaitalok vásárlásának korlátozását, mert hátrányosan befolyásolják a fiatalok testi és értelmi fejlődését.
Ugyanakkor az okostelefon mértéktelen használata egészségkárosító, a mindennapos internetezés függőséget okoz, a híroldalakon és a közösségi médiában látható tartalom erősen szemléletformáló, ami olykor tudatmódosító, és a felelőtlen adatkezelés rövid és hosszú távon is életveszélyes… Mégsem korlátozza semmi a hozzájutást ezekhez a digitális eszközökhöz, és nincs korhatár a használatukhoz.
A jövőre nézve ez a helyzet több, mint aggasztó.
Védelmi mentorprogramjaink a digitális világ, az internet virtuális életterének a fizikai biztonságunkat veszélyeztető kockázatait bemutatva vezetik rá a hallgatóságot a tudatos szemléletre, a megfontolt eszközválasztásra, a digitális megoldások felelősségteljes alkalmazására.
Mindemellett rávilágítunk a világháló működési modelljére, arra, hogy minden felhasználó világszintű üzleti vállalkozások vásárlója és árucikke egyszerre.
A hallgatóság lehet több száz vagy akár csak néhány fős, jelentkezésedet – vagy közösséged jelentkezését – a weboldalunk „Érdekelnek a programok!” gombjára kattintással, e-mailben várjuk.
IRÁNYTŰ a virtuális világban. Segítünk eligazodni. Ha kéred.
2023. szeptember 14.
„Az MI észrevétlenül hozhat kellemetlen helyzetbe”
Eőry Csaba Örs előadott. Hatásos volt.
Érdemes megnézni!
2023. augusztus 30.
Magyarországon az Alaptörvényében rögzítettek szerint mindenkinek joga van a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, személyes adatai védelméhez és ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
Az internet mindent behálózó elterjedésével létrejött virtuális világban azonban nincsenek országhatárok, a globális online tér legtöbb szereplője nem ismeri – vagy nem ismeri el – a magyar jogi szabályozást. Sokan pedig rejtőzködve, láthatatlanul nyerészkednek az internet anonimitást biztosító lehetőségeinek kihasználásával, ami nagyon sok esetben nem kívánt, súlyos következményekhez, erkölcsi és anyagi károkozáshoz vagy más bűncselekményhez vezet.
A „fenntartható fejlődés” jegyében a folyamatos technológiai kutatás-fejlesztésből komoly hasznot húzó lobbicsoportok eddigi eredményes tevékenysége és a fejlettnek mondott társadalmak tagjainak kényelme és lustasága az elmúlt negyed évszázadban oda vezetett, hogy a világ ma ezt üzeni:
„Ember! Internetkapcsolat nélkül senki vagy!”
Az internet mint világszintű számítógépes adatcserélő hálózat igénybevétele azonban minden esetben személyes adatoknak – egyediségünk morzsányi jellemzőinek – a megadásával, továbbításával jár, amely adatok útja általában követhetetlen, nem lehet tudni, hogy a világ mely pontján jelenik meg, ki mire használja föl vagy fogja a jövőben felhasználni.
Az internetről törölni is lehetetlen, ez a művelet a legtöbb esetben technikailag megoldhatatlan.
A személyes adatok megszerzése és rosszhiszemű felhasználása beláthatatlan következményekkel járhat. Megtévesztés, csalás, visszaélés, személyiségmásolás, az emberi méltóság megsértése vagy más káros tevékenység, bűncselekmény is lehet az eredménye – azonnal vagy csak évekkel később.
Ebben a helyzetben az ember csak magára számíthat. Az online virtuális tér használata során fontos döntéseket kell meghozni ahhoz, hogy a személyi biztonság, a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév védelme követhető és kezelhető folyamatok mentén kézben tartható legyen. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához pedig megfelelő tudatosságra és tudásra van szükség. Ez a tudás nem velünk született, és nem tanítják az általános iskolákban.
2023. július 19.
„Mennyire vagyunk kiszolgáltatottak az online térben? Hogyan tudjuk védeni gyermekeinket és fiataljainkat azoktól a buktatóktól, amelyek hatása talán csak évekkel, évtizedekkel később jelentkezik? Milyen módon válunk mi maguk is árucikké egy látszólag ingyenes felületen, és hogyan veszítjük el az irányítást egy szempillantás alatt az adataink védelme felett, ha nem megfelelő programokat, applikációkat használunk? Az internetes adatvédelem útvesztőiről, buktatókról és a megoldásokról Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakembert és mentort, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatóját kérdeztük."
„Minél több információval rendelkezik valaki rólunk, annál könnyebben tud befolyásolni minket, úgy is mondhatnám, annál egyszerűbben bele tud szólni az életünkbe, a döntéseinkbe.”
„A sokféle tartalom megosztásának célja a mai világban gyakran az információgyűjtés, a felhasználók szokásainak megismerése, és ebből kiindulva különböző marketingeszközökkel az internetezők befolyásolása vagy rosszabb esetben megkárosítása.”
„Az internet és az általa létrejött virtuális világ szerencsére nem egy homogén massza. Nem arról kell döntenünk, hogy elfogadjuk-e úgy, ahogy van, vagy kizárjuk magunkat belőle. Amikor az online tér használata mellett döntünk, vagy éppenséggel rákényszerülünk, számos döntési lehetőségünk van arra vonatkozóan, hogy milyen eszközt mire és hogyan használunk ott.”
„Az internettel és az online világgal kapcsolatos edukáció felnőtt és gyermek számára egyaránt fontos és folyamatos feladat. Családban az a legjobb, ha a szülők és gyerekek együtt haladnak ezen az úton, hiszen a szülő felelős a gyermeke viselkedéséért, és a gyermek jogait is a szülő gyakorolja, amíg a kamaszból felnőtt nem lesz.”
ADAT.IRAT.INFORMÁCIÓ.MENEDZSMENT